LibreOffice bemutatása - röviden, tömören, egyszerűen
Ubuntu alapú rendszereket használóknak nem lehet ismeretlen a LibreOffice. Direkt nem egypercesre írtam, mert azért 6 programot fogok nagyjából bemutatni.
Nem megyek bele a részletekbe, csak egyszerűen kicsit körbejárom a programot, töltök fel néhány képernyőképet, leírom a főbb tudnivalókat, esetleg linkelek hivatalos leírásokat.
A program hivatalos oldala. Innen letölthetjük Linuxra, Windowsra és Mac OS X-re is.
LibreOffice
A programcsomag telepítésével 7 ikon jelenik meg a KickOff Application Launcherben (angol nyelven használom a kubuntut, így angolul írom) Applications -> Office.
Ezek sorban:
- LibreOffice Base - Database Development
- LibreOffice Draw - Drawing Program
- LibreOffice Math - Formula Editor
- LibreOffice - Office
- LibreOffice Impress - Presentation
- LibreOffice Calc - SpreadSheet
- LibreOffice Writer - Word Processor
LibreOffice - Office
Ezzel az ikonnal a program fő indítóját tudjuk elindítani. Itt láthatjuk az eddig megnyitott fájlokat, vagy a bal oldalról választhatunk programot. Ez amolyan kezdőképernyőként szolgál.
Ezen a felületen túl sok tennivalónk nincs, telepíthetünk kiegészítőket, készíthetünk macrokat, vagy esetleg megnyithatunk fájlokat. Eddig szerintem mióta fel van téve a program, ezt a képernyőt nem is láttam.
Inkább nézzük belülről a programot.
Nem a fenti listát követem, inkább talán fontossági sorrendben megyek.
LibreOffice Writer - Word Processor
A Writer a Microsoft Office Word programjának felel meg. A felülete inkább egy régebbi Wordével egyezik, de mondjuk én ezt jobban támogatom, mint az új Office toolbarját.
A felület teljesen testreszabható, így az eszköztárra kihelyezhetjük a gyakran használt ikonokat. Így az eszköztárról is elérhetővé válnak a sűrűbben használt funkciók.
Tudásra szerintem megegyezik a Word tudásával. Így teljesen ki tudjuk váltani vele a Wordöt. Előnyére válhat, hogy kezeli az Office fájlformátumát. Képes menteni doc, docx, rtf, odt vagy txt formátumban (a teljesség igénye nélkül). Persze minden alkalommal felajánlja, hogy nem fontoljuk-e meg az odt fájlformátumot.
Egyetlen hátrányként talán azt tudom megemlíteni, hogy a Windowsban megszokott betűk helyett itt teljesen más fontkészlettel dolgozunk. Persze néhány alap itt is megtalálható, mint az Arial vagy a Times New Roman, de ettől speciálisabb betűk helyett mást kell keresni, esetleg megszerezni azt, amit már Windows alatt megszoktunk. Bár hivatalos iratoknál a Times New Romant, egyéb dokumentumoknál az Arialt szokás használni, így erre is teljesen megfelel a program.
LibreOffice Calc - Spreadsheet
A Calc a Microsoft Office Excel programjának felel meg. A felület itt is egy régebbi Excelre hajaz inkább, de mint a Writernél itt is teljesen testreszabható az eszköztár.
A függvények a megszokott Exceles függvények, így teljesen használhatóak itt is. Sajnos összehasonlítani nem volt energiám, de meg merem kockáztatni, hogy több függvényt tartalmaz, mint az Excel.
Megnyitottam vele Excelben készült, bonyolult táblázatokat és gond nélkül működött Calc alatt is. Így ki merem állítani, hogy helyettesíteni tudja a Windowsos megfelelőjét.
Kezeli a Microsoftos kiterjesztéseket, így meg tudja nyitni és menteni is tudja az xls, xlsx, ods és csv fájlokat.
LibreOffice Impress - Presentation
Az Impress egy prezentáció készítő szoftver, hasonlóan a Microsoft Office PowerPoint programjához. Talán kevesebb templatet kapunk a prezentációkhoz, de így is találhatunk benne érdekeseket. Mivel nem sok prezentációt készítettem mostanában, így kicsit nehezebben írok róla, mivel pontosan még nem aknáztam ki a benne rejlő tudást.
Első ránézésre teljesen kiváltható vele a PowerPoint, talán tényleg a színsémák azok, amiket lehetne még bővíteni. Ami nekem nagyon tetszett, az hogy szuperül kihasználta a dupla monitort a prezentációkor. Az egyik monitorra kihelyezte a vezérlőket, a másik monitorra pedig a slideokat.
Ez nagyon tetszett. Míg a saját monitoromon látom, hogy épp hol járok, mennyi ideje beszélek, a másik monitoron futhat a prezentáció a résztvevőknek. Látom a következő diát is, így nem tévedek el, nem kell fognom a fejem, hogy elrontottam a menetét a prezentációnak és a rossz dia fog következni. Szerintem ez baromi jó. Igaz ezt nem tudom jelenleg a PowerPointtal összehasonlítani, de legutolsó emlékem szerint ott nem volt ilyen.
LibreOffice Base - Database Development
A Base egy adatbáziskezelő rendszer, ami szerintem nagyon hasonlít a Microsoft Access programjához. Alapértelmezetten ugyanazt a szerepet töltik be, de utoljára érettségin használtam Accesst, most kb ugyanazt láttam a Base-ben is.
Eszembe jutott, mennyi plusz órába telt, mire középsuliban elsajátítottam az Access használatát. Érettségire próbáltak minket felkészíteni a középsuliban, de az Access kimaradt, így ezt máshogy kellett megtanulni. Most, hogy nyomkodtam eszembe jutottak az akkori táblakapcsolások, feladatok, amik felett ültem órákat.
A felülete inkább egy 97-es Accessnek felel meg, abban még nem volt ez a hülye menüsáv, aminek a használatakor 10x eltévedsz, mire megtalálod, amit keresel.
LibreOffice Draw - Drawing Program
Nem kifejezetten rajz program, tehát ne gondoljuk azt, hogy ez a Paint megfelelője. Ezt inkább folyamatábrák elkészítéséhez használnám.
Teljesen jó lett volna, mikor öcsémnek próbáltam elmagyarázni, hogyan rajzoljon fel folyamatábrát a programjához, még mikor programozást tanult.
Szóval ezzel a programmal inkább ábrákat hozhatunk létre, folyamatábra, prezentációhoz ábrák, stb. Másra nem is igazán ad lehetőséget.
LibreOffice Math - Formula Editor
Na ez az a program, amit jelenleg még ránézésre is bonyolultnak tartok. A program arra szolgál, hogy matematikai képleteket írjunk fel, amit megjelenít grafikusan:
Szóval értitek. Tehát matematikai képleteket tudunk felírni vele. Soha nem használtam. Talán nem is fogom. De jó tudni, hogy van ilyen is :)
Összegezve
Amire átlagosan használjuk az Officet, arra teljesen megfelelő a LibreOffice is. A programok kinézete inkább hajaz a 97-es Officera, mint a modernebbekre, de tudásban simán tartja magát.
Persze, az aktakukacok, akikkel csak betanítják, hogy ide és ide kattints, aztán ide és ide, azoknak nehéz lenne egy új felülettel megismerkedni, ami ráadásul visszamutat az időben.
De aki már életében látott 95-ös, 97-es, 2000-es Officet, annak nem lesz gond ez sem. Persze én könnyen beszélek, mert az első oprendszerem a 3.1-es Windows volt, majd 95, 98, Millenium, XP, Vista és utoljára a 7-es.
Még info órákon az Office 95-ben elrejtett Doom-szerű játékkal is játszottunk, majd 97 alatt Repülőgép szimulátoroztunk Excelben és Pinballt játszottunk Wordben.
Régebben olyan lassú volt a gépem, hogy az XP-t is csak 95-ös megjelenésben tudtam normálisan használni, így nekem a régi kinézet teljesen megfelelő.
Szerintem, aki rászánja magát, hogy a Windowsról Linuxra térjen át, annak már nem jelent gondot megtanulni gyorsan, hol helyezkednek el az elemek a programon belül.