Like vadászat

Like vadászat

Épp a napokban gondolkodtam rajta, mennyire jó lenne, ha Buksi jobban pörögne. A netet böngészve kezem alá került egy hirdetés, mely szerint egy kisebb vagyonért hoznak nekünk like-ot egy alkalmazás segítségével. Több mint 100 elégedett ügyfél, stb, stb.

Elgondolkodtam, ez mennyire érné meg. Mivel döcögünk, hisz a Buksi non-profit, tehát bevétele nincs, hirdetések nincsenek az oldalon, nincsenek zavaró felugró ablakok, teljesen reklámmentes, így a bevétel hiányában, kiadást sem generálunk, tehát nem hirdetjük az oldalt. Amit elért, azt magától érte el, Google és Facebook forgalommal.

Teljes bejegyzés
Mindent a CronTabról

Mindent a CronTabról

Hobbi szinten szervert üzemeltetek, emiatt kénytelen voltam beletanulni a crontab rejtelmeibe. Nem volt nehéz, így most leírom az általános információkat, amiket jó, ha tudsz.

Tehát Linux rendszereken lehetőségünk van időzített feladatokat beállítani. Erre használhatjuk a crontabot. Akinek a tárhelyszolgáltatója engedélyezi, az használhatja ezt a funkciót akár saját tárhelyén is. Erről érdemes megkérdezni a saját tárhely szolgáltatódat, hogy náluk pontosan milyen parancsok és milyen elérési úton futtathatóak.

Én most a linux terminálon keresztül használható parancsot mutatom be.

Teljes bejegyzés
Landing oldalak

Landing oldalak

A landing oldalakat a PPC (Paid per Click) kampányok fő elemének tekinthetjük. Ezeken az oldalakon múlik, hogy mennyire lesz sikeres a kampányunk, sikerül-e a terméket/szolgáltatást eladnunk.

A landing oldalra érkező látogatóért a PPC reklámok esetében a kampány alatt fizetnünk kell. Ilyen PPC reklám például a Google Adwords hirdetés is. Ezért is fontos, hogy a kehető legtöbb látogatót megfogjuk, hisz minden olyan látogató, aki elmegy, és semmit nem csinált nálunk, veszteséget generál. Ezért kell törekednünk egy landing oldal létrehozásánál arra, hogy a látogatót megfogjuk, interakcióra bírjuk.

Teljes bejegyzés
Lost+found mappa

Lost+found mappa

Néha igazi fejtörést tudnak okozni a Windowsról Linuxra váltóknál, hogy mi mit jelent. Így van ez a lost+found mappával is. Mire való és az esetek nagy részében miért üres? Törlés után miért kerül vissza?

A lost+found mappa az fsck, fájlrendszer ellenörző által használt mappa. Ha futtatjuk az fsck parancsot, ami tört fájlokat talál, melyek nem kapcsolódnak sehol a fájlrendszerünkhöz, akkor ebben a mappában tárolja a töredékeket. Más esetekben az fsck találhat olyan állományt, mely fájlnak tűnik, de nincs neve a renszerünkben. Ezek a fájlok a helyet foglalják, de normális esetben nem érhetőek el.

Ha az fsck-nek kiadjuk, hogy javítsa a fájlrendszerünket, akkor ezeket a fantom fájlokat visszaállítja eredeti formájukba. Konkrétan ez azt jelenti, hogy a fájlnak valaha volt egy neve és egy elérési útja, de ez az információ jelenleg valami miatt nem érhető el. Így az fsck ezeket a fájlokat egy speciális mappába helyezi. Ez a mappa a lost+found mappa.

Teljes bejegyzés
htaccess átírányítás www.domain-re

htaccess átírányítás www.domain-re

Ha szerverünk/szolgáltatónk támogatja, érdemes a 301-es átírányítást htaccess segítségével elvégeznünk, főleg ha www nélküli domain nevünket szeretnénk www-re irányítani.

Ha az oldalad összes kérését szeretnéd www nélküli domainedről www-re irányítani, akkor nincs más dolgod, mint a következő néhány sort bemásolni a htaccess fileodba:

RewriteEngine On
RewriteCond %{HTTP_HOST} !^www\.
RewriteRule ^(.*)$ http://www.%{HTTP_HOST}/$1 [R=301,L]

Fontos, hogy a RewriteEngine On legyen, hiszen az apache ekkor tölti be a Rewrite modult.

Teljes bejegyzés
301-es átirányítás PHP header() segítségével

301-es átirányítás PHP header() segítségével

Az oldalaink folyamatosan változnak, bejegyzéseket törlünk, nevezünk át. Ekkor jön jól a 301-es átirányítás.

Nagyobb oldalak, blogok, fórumok esetében sűrűn előfodul, hogy egy-egy bejegyzést, hírt vagy hozzászólást törlünk, inaktiválunk vagy átnevezünk. Ilyenkor, ha nem akarjuk, hogy felhasználóink és a google barátunk is egy hiba üzenettel, esetleg egy üres oldallal találkozzon, kénytelenek vagyunk a nem létező tartalmat egy létezőre irányítani.

Régebben felmerült bennem az öltet, ha már az admin felületem úgyis naplózza mikor mit teszek az oldalon, lehet jobban járnék, ha ezt felhasználnám erre a célra. Csinálnék egy scriptet, ami ha egy halott linket talál, azonnal képes eldönteni, hogy hová irányítsa a felhasználót. Ha a link törölve lett, ésszerű, ha egy szinttel feljebb irányítom a látogatókat, de ha átneveztem akkor simán dobjon az új linkre.

Teljes bejegyzés
Mindent a Biztonságos jelszavakról

Mindent a Biztonságos jelszavakról

Mit is kell tudnunk egy biztonságos jelszóról? Milyen szabályok betartásával védhetjük meg adatainkat?

Egy biztonságos jelszó:

  • legalább 15 karakter hosszú
  • vannak benne nagybetűk
  • vannak benne kisbetűk
  • vannak benne számok
  • vannak benne speciális karakterek ( ‘ ” ? $ & # ( ) [ ] { } @ ~ < > , . – / \ | )
  • nem hasonlít előző jelszavadra
  • nem a neved
  • nem a felhasználóneved
  • nem egy barátod neve
  • nem családtagod neve
  • nem szótári szó
  • nem becenév
  • nem a születési dátumod
  • nem a telefonszámod
  • nem egy billentyűzeten könnyen beírható karaktersorozat (123456789, qwertzuio, asdfghjk)
  • semmilyen módon ne lehessen személyedhez kötni
  • minden weboldalon más-más jelszót használsz
  • sűrűn, legalább néhány havonta változtatod a jelszavaidat

    Teljes bejegyzés
AJAX tartalom és a kattintás

AJAX tartalom és a kattintás

Nem tudom ki szokott jQueryzni. Azon belül ajaxozni és új elemeket létrehozni az adott oldalon.

Nah most miért is van ilyenkor gond? Addig míg csak simán új diveket, táblázatokat vagy akár új sorokat, adatokat kérsz az oldalra, addig nincs baj. De mi van, ha egy új kattintható elemet szeretnél click event handlerrel? Szopacs. Legalábbis azt hiszed elrontottál valamit, mert nem lehet kattintani.

De WHY?

A jQuery azokra az elemekre csücsül rá event handlerrel, melyek az oldal létrehozásakor is léteznek a DOMban. Tehát az újonnan létrehozott elemeket nem “látja”. Így jártam én is valamelyik nap, mikor felbosszantottam magam, mert eddig kattintható elemekkel nem nagyon volt bajom, de 1-2 napja beleakadtam ebbe a problémába. A kód kiveszi egy div tartalmát, majd visszailleszti apróbb módosítások után. Ekkor mivel a divben 2 kattintható elem is van, a teljes felület használhatatlanná vált. 10perc nézelődés után rájöttem, hogy itt nem én néztem el valamit, mert a kód jó. “Hádde’ akkor mér’ nem lásssa eza …”?

Teljes bejegyzés
InnoDB vs. MyISAM

InnoDB vs. MyISAM

MyISAM vagy InnoDB? Felmerült-e már valakiben a kérdés, hogy melyiket, mire és hogyan használja?Bennem igen :) emiatt kicsit utána is lestem hogy mi is az alapvető különbség, melyiket preferálják és melyiket ajánlják tárhelyszolgáltatók vagy akár külföldi fejlesztők.

Tehát okosodjunk:

Teljes bejegyzés
A flash és a Google

A flash és a Google

Érdemes-e feláldozni oldalunkat a speciális effektusok és csilli-villi oldal miatt? Azaz mennyire haználhatjuk a weben a régi flash alapú oldalainkat? A flash tartalomnál felmerül a kérdés, hogy érdemes-e használni a weboldalon, hiszen a Google elég szegényesen indexeli. Nem a flash technológiát kell ezért vádolni, hiszen dekoratív, látványos elemeket tudunk vele oldalunkba építeni. A flash semmivel sem rosszabb a keresők számára, mint az AJAX. Ésszel használva, nem kell eltemetnünk a keresőkben való megjelenésünket.

Teljes bejegyzés