L

Linuxos programok, amik hasonlítanak a Windowsos megfelelőikre

Sok felhasználónak probléma, mikor átáll Linuxra, hogy hogyan helyettesítse a Windowson jól megszokott szoftvereit. Most ezeket a szoftvereket fogom bemutatni.

Elsőként, ami talán a legtöbb felhasználónak hiányozhat, az a Microsoft Office.

Linuxos asztalkezelők

Sok ismerősöm csak netezésre és online ügyintézésre használja a gépét. Folyamatosan panaszkodnak, hogy a Windows lassú, nehezen karbantartható, állandóan popup hirdetéseket jelenít meg a böngészőjük. Ilyenkor mindig azt szoktam kérdezni, miért nem váltanak Linuxra.

Sokan félnek tőle, mert a Linux mindenki fejében úgy él, mint egy konzolos, folyamatosan parancsokkal dolgozó rendszer. Ez persze nem így van. Rengeteg különböző asztalkezelő létezik a Linux rendszerekre, amik sokszor könnyebben kezelhetőek, mint a Windows Asztala.

Egyperces: Cinnamon - Linux Asztalkezelő

A Cinnamon egy másik asztali környezet, amit azért hoztak létre, hogy a Gnome felhasználók, akik nem voltak megelégedve a projekt jövőjével, váltani tudjanak.

Míg a MATE a Gnome2 utódja volt, addig a Cinnamon a Gnome3 techológiáját használta a jól bevált felülettel.

Egyperces: MATE - Linux Asztalkezelő

A MATE egy új asztalkezelő környezet, amit azoknak készítettek, akik nem voltak megelégedve a Gnome 3-mal és szerettek volna valami könnyebbet, amihez nincs szükség újra megtanulni mindent.

A MATEt eredetileg egy Arch Linux felhasználó hozta létre, ezután vált az alapértelmezett asztalkezelővé a Linux Mint Mate-ben.

Egyperces: Pantheon - Linux Asztalkezelő

A Pantheont az elementary OS csapat fejlesztette a saját distrojához. A designerek a Linux asztalt széppé akarták varázsolni, úgy tűnik sikerült nekik.

A Pantheont az Apple Mac OS X inspirálta. Kapott egy Dockot, az ablakok gombjait balra pozicíonálták, és kapott egy felső panelt. Nah meg természetesen egy szürke témát.

Egyperces: XFCE - Linux Asztalkezelő

Az XFCE hasonlóan az LXDE-hez egy alacsony erőforrásigényű rendszer, bár kevésbé, mint az LXDE. 1996 óta van jelen a piacon, régebben, mint az LXDE. Ennek eredményeként, teljesen kiforrott rendszert kapunk, ami megmaradt az idők során jól bevált felhasználói felületnél, de ennek ellenére folyamatosan fejlődik.

Az XFCE több testreszabási lehetőséggel érkezik, mint az LXDE, de még így is nehézkes művelet a testreszabása. Az alapértelmezett felhasználói felület emlékeztet a régi Windows 95 kinézetére, de egy kis kalapálással modernebb kinézetet is adhatunk neki.

Egyperces: LXDE - Linux Asztalkezelő

Az LXDE kifejezetten jó választás, ha egy 10 éves lassú, öreg gépen tolod az ipart, amin a modern operációs rendszerek lassúnak számítanak. Ezekbe a gépekbe lehel életet a Linux az alacsony erőforrásigényű LXDE asztalkezelővel.

Az alacsony erőforrás használatnak a hátránya, hogy kevesebb funkciót kapunk az asztalkezelővel, mint az egyéb kiadásokban. Ezzel együtt nagyobb erőfeszítést igényel a rendszer testreszabása.

Egyperces: Gnome - Linux Asztalkezelő

A Gnome szakított a hagyományokkal és egy teljesen újszerű design kialakításával próbálta belopni magát a felhasználók szívébe.

A Gnome fő előnye az egyszerűsége lett, akkor is, ha ezzel néhány alap funkciót elveszített. Ezeket a funkciókat külső kiegészítőkkel lehet pótolni.

Egyperces: Google Drive

A Google Drive-ot már régóta használom, talán azóta, hogy elérhetővé tették. Kifejezetten szeretek vele dolgozni. Egyrészt azért, mert ingyenes, csak egy Gmail fiókkal kell rendelkezned. Másrészt a mindennapi feladatokat simán el lehet benne látni.

A Google Drive legtöbb helyen Dropbox alternatívaként jelenik meg. Ennek ellenére én szeretek benne dokumentumokat kezelni is. Például online tartom karban az Önéletrajzom, vagy ide hozok létre mások számára is látható dokumentumokat.

Egyperces: Unity - Linux Asztalkezelő

A Unityt a Canonical, az Ubuntu felett álló szervezet fejlesztette, kifejezetten az Ubuntu alá. A Gnome asztalkezelőre épül és az alapértelmezett Gnome alkalmazásokat használja.

Eredetileg laptopokra tervezték az asztalkezelőt, hogy könnyebben ki lehessen használni a hasznos területet az asztalokon. De mikor a Gnome úgy döntött, hogy saját utakon fog járni és állítólag elutasította az Ubuntu fejlesztők kéréseit, a Canonical úgy döntött, hogy saját lábakra áll és megalkotta a saját rendszerét.

LibreOffice bemutatása - röviden, tömören, egyszerűen

Ubuntu alapú rendszereket használóknak nem lehet ismeretlen a LibreOffice. Direkt nem egypercesre írtam, mert azért 6 programot fogok nagyjából bemutatni.

Nem megyek bele a részletekbe, csak egyszerűen kicsit körbejárom a programot, töltök fel néhány képernyőképet, leírom a főbb tudnivalókat, esetleg linkelek hivatalos leírásokat.

Egyperces: KDE Plasma - Linux Asztalkezelő

A KDE Plasma a legfejlettebb asztalkezelő a számítógépes világban. A Windows asztala selejtesnek tűnhet a KDE mellett.

A Plasma modern technológiákat alkalmaz, mint a Qt, ami egészen népszerű más szegmensekben is, mint az autoiparban. A Palsmának rengeteg gyöngyszeme van, például a Dolphin, ami a KDE alapértelmezett fájlkezelő alkalmazása. A legfejlettebb és legerőteljesebb fájlkezelő, amit ma megtalálhatunk a piacon. A Plasma kapott egy erőteljes vezérlőpultot, amivel szinte minden részletét átalakíthatjuk az asztalunknak. Ezáltal a KDE az egyik legjobban testreszabható asztalkezelőnek mondható. A rengeteg beállítási lehetőséget egy elegáns és könnyen kezelhető felületen módosíthatjuk, mellyel nincs lehetetlen a Plasma asztalokon.

Mindent a CronTabról

Hobbi szinten szervert üzemeltetek, emiatt kénytelen voltam beletanulni a crontab rejtelmeibe. Nem volt nehéz, így most leírom az általános információkat, amiket jó, ha tudsz.

Tehát Linux rendszereken lehetőségünk van időzített feladatokat beállítani. Erre használhatjuk a crontabot. Akinek a tárhelyszolgáltatója engedélyezi, az használhatja ezt a funkciót akár saját tárhelyén is. Erről érdemes megkérdezni a saját tárhely szolgáltatódat, hogy náluk pontosan milyen parancsok és milyen elérési úton futtathatóak.

Én most a linux terminálon keresztül használható parancsot mutatom be.

Lost+found mappa

Néha igazi fejtörést tudnak okozni a Windowsról Linuxra váltóknál, hogy mi mit jelent. Így van ez a lost+found mappával is. Mire való és az esetek nagy részében miért üres? Törlés után miért kerül vissza?

A lost+found mappa az fsck, fájlrendszer ellenörző által használt mappa. Ha futtatjuk az fsck parancsot, ami tört fájlokat talál, melyek nem kapcsolódnak sehol a fájlrendszerünkhöz, akkor ebben a mappában tárolja a töredékeket. Más esetekben az fsck találhat olyan állományt, mely fájlnak tűnik, de nincs neve a renszerünkben. Ezek a fájlok a helyet foglalják, de normális esetben nem érhetőek el.

Ha az fsck-nek kiadjuk, hogy javítsa a fájlrendszerünket, akkor ezeket a fantom fájlokat visszaállítja eredeti formájukba. Konkrétan ez azt jelenti, hogy a fájlnak valaha volt egy neve és egy elérési útja, de ez az információ jelenleg valami miatt nem érhető el. Így az fsck ezeket a fájlokat egy speciális mappába helyezi. Ez a mappa a lost+found mappa.

Leoamros

X

Üdv! Ha még személyesen nem ismerjük egymást, Smajda László vagyok, de szólíts csak egyszerűen Laccának vagy Leoamrosnak. Olyan netbúvároknak osztom az észt, akik szárnyaikat próbálgatják a PHP, MySQL, JavaScript világában, és elakadnak valamelyik folyamat során. Főleg a saját tapasztalatokat írom le, ettől függetlenül kérdezhetsz bátran, lehetőségeimhez mérten válaszolok.

Kategóriák
Címkék
Social Media
Eszközök