L

Landing oldalak

A landing oldalakat a PPC (Paid per Click) kampányok fő elemének tekinthetjük. Ezeken az oldalakon múlik, hogy mennyire lesz sikeres a kampányunk, sikerül-e a terméket/szolgáltatást eladnunk.

A landing oldalra érkező látogatóért a PPC reklámok esetében a kampány alatt fizetnünk kell. Ilyen PPC reklám például a Google Adwords hirdetés is. Ezért is fontos, hogy a kehető legtöbb látogatót megfogjuk, hisz minden olyan látogató, aki elmegy, és semmit nem csinált nálunk, veszteséget generál. Ezért kell törekednünk egy landing oldal létrehozásánál arra, hogy a látogatót megfogjuk, interakcióra bírjuk.

Lost+found mappa

Néha igazi fejtörést tudnak okozni a Windowsról Linuxra váltóknál, hogy mi mit jelent. Így van ez a lost+found mappával is. Mire való és az esetek nagy részében miért üres? Törlés után miért kerül vissza?

A lost+found mappa az fsck, fájlrendszer ellenörző által használt mappa. Ha futtatjuk az fsck parancsot, ami tört fájlokat talál, melyek nem kapcsolódnak sehol a fájlrendszerünkhöz, akkor ebben a mappában tárolja a töredékeket. Más esetekben az fsck találhat olyan állományt, mely fájlnak tűnik, de nincs neve a renszerünkben. Ezek a fájlok a helyet foglalják, de normális esetben nem érhetőek el.

Ha az fsck-nek kiadjuk, hogy javítsa a fájlrendszerünket, akkor ezeket a fantom fájlokat visszaállítja eredeti formájukba. Konkrétan ez azt jelenti, hogy a fájlnak valaha volt egy neve és egy elérési útja, de ez az információ jelenleg valami miatt nem érhető el. Így az fsck ezeket a fájlokat egy speciális mappába helyezi. Ez a mappa a lost+found mappa.

htaccess átírányítás www.domain-re

Ha szerverünk/szolgáltatónk támogatja, érdemes a 301-es átírányítást htaccess segítségével elvégeznünk, főleg ha www nélküli domain nevünket szeretnénk www-re irányítani.

Ha az oldalad összes kérését szeretnéd www nélküli domainedről www-re irányítani, akkor nincs más dolgod, mint a következő néhány sort bemásolni a htaccess fileodba:

RewriteEngine On
RewriteCond %{HTTP_HOST} !^www\.
RewriteRule ^(.*)$ http://www.%{HTTP_HOST}/$1 [R=301,L]

Fontos, hogy a RewriteEngine On legyen, hiszen az apache ekkor tölti be a Rewrite modult.

301-es átirányítás PHP header() segítségével

Az oldalaink folyamatosan változnak, bejegyzéseket törlünk, nevezünk át. Ekkor jön jól a 301-es átirányítás.

Nagyobb oldalak, blogok, fórumok esetében sűrűn előfodul, hogy egy-egy bejegyzést, hírt vagy hozzászólást törlünk, inaktiválunk vagy átnevezünk. Ilyenkor, ha nem akarjuk, hogy felhasználóink és a google barátunk is egy hiba üzenettel, esetleg egy üres oldallal találkozzon, kénytelenek vagyunk a nem létező tartalmat egy létezőre irányítani.

Régebben felmerült bennem az öltet, ha már az admin felületem úgyis naplózza mikor mit teszek az oldalon, lehet jobban járnék, ha ezt felhasználnám erre a célra. Csinálnék egy scriptet, ami ha egy halott linket talál, azonnal képes eldönteni, hogy hová irányítsa a felhasználót. Ha a link törölve lett, ésszerű, ha egy szinttel feljebb irányítom a látogatókat, de ha átneveztem akkor simán dobjon az új linkre.

Mindent a Biztonságos jelszavakról

Mit is kell tudnunk egy biztonságos jelszóról? Milyen szabályok betartásával védhetjük meg adatainkat?

Egy biztonságos jelszó:

  • legalább 15 karakter hosszú
  • vannak benne nagybetűk
  • vannak benne kisbetűk
  • vannak benne számok
  • vannak benne speciális karakterek ( ‘ ” ? $ & # ( ) [ ] { } @ ~ < > , . – / \ | )
  • nem hasonlít előző jelszavadra
  • nem a neved
  • nem a felhasználóneved
  • nem egy barátod neve
  • nem családtagod neve
  • nem szótári szó
  • nem becenév
  • nem a születési dátumod
  • nem a telefonszámod
  • nem egy billentyűzeten könnyen beírható karaktersorozat (123456789, qwertzuio, asdfghjk)
  • semmilyen módon ne lehessen személyedhez kötni
  • minden weboldalon más-más jelszót használsz
  • sűrűn, legalább néhány havonta változtatod a jelszavaidat

AJAX tartalom és a kattintás

Nem tudom ki szokott jQueryzni. Azon belül ajaxozni és új elemeket létrehozni az adott oldalon.

Nah most miért is van ilyenkor gond? Addig míg csak simán új diveket, táblázatokat vagy akár új sorokat, adatokat kérsz az oldalra, addig nincs baj. De mi van, ha egy új kattintható elemet szeretnél click event handlerrel? Szopacs. Legalábbis azt hiszed elrontottál valamit, mert nem lehet kattintani.

De WHY?

A jQuery azokra az elemekre csücsül rá event handlerrel, melyek az oldal létrehozásakor is léteznek a DOMban. Tehát az újonnan létrehozott elemeket nem “látja”. Így jártam én is valamelyik nap, mikor felbosszantottam magam, mert eddig kattintható elemekkel nem nagyon volt bajom, de 1-2 napja beleakadtam ebbe a problémába. A kód kiveszi egy div tartalmát, majd visszailleszti apróbb módosítások után. Ekkor mivel a divben 2 kattintható elem is van, a teljes felület használhatatlanná vált. 10perc nézelődés után rájöttem, hogy itt nem én néztem el valamit, mert a kód jó. “Hádde’ akkor mér’ nem lásssa eza …”?

InnoDB vs. MyISAM

MyISAM vagy InnoDB? Felmerült-e már valakiben a kérdés, hogy melyiket, mire és hogyan használja?Bennem igen :) emiatt kicsit utána is lestem hogy mi is az alapvető különbség, melyiket preferálják és melyiket ajánlják tárhelyszolgáltatók vagy akár külföldi fejlesztők.

Tehát okosodjunk:

A flash és a Google

Érdemes-e feláldozni oldalunkat a speciális effektusok és csilli-villi oldal miatt? Azaz mennyire haználhatjuk a weben a régi flash alapú oldalainkat? A flash tartalomnál felmerül a kérdés, hogy érdemes-e használni a weboldalon, hiszen a Google elég szegényesen indexeli. Nem a flash technológiát kell ezért vádolni, hiszen dekoratív, látványos elemeket tudunk vele oldalunkba építeni. A flash semmivel sem rosszabb a keresők számára, mint az AJAX. Ésszel használva, nem kell eltemetnünk a keresőkben való megjelenésünket.

www vagy nem www? Ez itt a kérdés…

Több szempontból is fontos, hogy eldöntsük, oldalunk www.domain.hu vagy csak simán domain.hu domain néven legyen elérhető. Az egyik legfontosabb, hogy a Google ne vegye duplikált tartalomnak a két, számára különböző linket.

Tehát elsőként gondoljuk végig miért is fontos, hogy a fenti kérdésen rágódjunk.

Az első és mindenki szemponjából fontos szempont a Google. A google több dokumentumában is kijelenti, hogy külön domain-nek számít nála a www.leoamros.com és a leoamros.com. Ez számunkra keresőoptimalizálás szempontjából a legrosszabb hír, hiszen mindenki másképp fog linkelni az oldalunkra, lesz aki odateszi a www-t és lesz, aki nem. Ekkor a google tartalom duplikálás miatt fog minket büntetni, hisz a két domaint ő külön veszi, a tartalmuk mégis ugyanaz. Tehát nagyon nem jó pont.

Egész szám ellenőrzés és az is_int?

Sokszor lehet szükségünk egész szám ellenőrzésre. Ha biztonságos programot készítünk és például adatbázisban tárolt id-val dolgozunk, ellenőriznünk kell, hogy a kapott paraméter biztosan jó-e. Persze ez csak egy példa, de belegondolva rengeteg helyen használható.

Tudom vannak beépített int ellenőrző függvények a phpban, de ezek "nem jól működnek" :) pár teszt:

var_dump(is_int(23)); //bool true
var_dump(is_int("23")); //bool false
var_dump(is_int(23.5)); //bool false
var_dump(is_int(true)); //bool false

Tehát maga az is_int függvény nem tudja kezelni a stringként kapott int értéket… ez annyiból gáz hogy pl egy POST vagy GET kezelésnél automatikusan stringként kapsz értéket.

Leoamros

X

Üdv! Ha még személyesen nem ismerjük egymást, Smajda László vagyok, de szólíts csak egyszerűen Laccának vagy Leoamrosnak. Olyan netbúvároknak osztom az észt, akik szárnyaikat próbálgatják a PHP, MySQL, JavaScript világában, és elakadnak valamelyik folyamat során. Főleg a saját tapasztalatokat írom le, ettől függetlenül kérdezhetsz bátran, lehetőségeimhez mérten válaszolok.

Kategóriák
Címkék
Social Media
Eszközök